március 15.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

(Vörösmarty Mihály: Szózat -két kedvenc versszakom.. :))

Háát én nem tudom ezt mutattam e már...

Azt hiszem ezek már felraktam egyszer,de most megprobáltam szebb képet készíteni :))

Háát ez amolyan barackszínű... ötlet volt még régebben...sajnos a kép nem adja vissza igazán a színét... :)

Felvidéken is magyarok maradunk!!! :)

Ehhez van egy kedvenc mondásom: Anyám magyar, apám magyar, gebedjen meg akit zavar! :))

Ezt még karácsonyra gyártottam kopogtatónak :))

:))

Végre sikerült bejelentkeznem...Ezzel bajlódtam téli szünetben...hogy miért bajlódtam?? hanyagul vetettem fel a cérnát és picit kínlódtam vele...de végülis megoldottam a problémát...és ez lett!! :))

Csakmert Viskót olvasok.... :)

‎,,A döntésük, hogy esznek arról a fáról, darabokra tépte az univerzumot, elszakítva a szellemit a fizikaitól. Meghaltak, mert saját döntésük levegőjével kivetették magukból Isten leheletét." (The Shack)